magyar
A Chlorpyrifos EC azért tud szétválni, mert összetevői már nem maradnak egy folyékony fázisban, az oldott anyag kikristályosodik, vagy a vizes hígítás után keletkezett emulzió elveszti egységességét. A magyarázat először attól függ, hogy a változás a hígítatlan termékben vagy a víz hozzáadása után következik be.
Az EC emulgeálható koncentrátumot jelent: olyan formulált folyadékot, amely vízzel hígítva emulziót hoz létre. A tárolt koncentrátum és a hígított emulzió különböző fizikai rendszerek. A hőmérséklet, a készítmény összetétele, a hígítóvíz és az esetleges szennyeződés ezért minden rendszerben eltérő értelmezést igényel.
A hígítatlan EC általában a hatóanyagot oldószerrendszerben oldva tartalmazza emulgeálószerekkel és egyéb formulákkal. Hígítás után a szerves fázis vízben cseppek formájában diszpergálódik. Az eredeti tartály alján szilárd anyag következésképpen más probléma, mint a hígított folyadékban lévő krémréteg.
Elválasztási megfigyelések EC-hígítás előtt és után
Minta állapot |
Megfigyelés |
Fizikai jelentés |
|---|---|---|
Hígítatlan koncentrátum |
Két különálló folyadékréteg |
A folyékony komponensek nem maradtak meg egyetlen homogén fázisban. |
Hígítatlan koncentrátum |
Kristályok, pelyhek vagy leülepedett szilárd anyagok |
Egyes anyagok már nem oldódnak fel, vagy idegen szilárd anyagok vannak jelen; a megjelenés önmagában nem azonosítja. |
Hígított emulzió |
Koncentrált, általában krémes réteg |
Cseppek halmozódtak fel egy régióban; a réteg még tartalmazhat diszpergált cseppeket. |
Hígított emulzió |
Különleges mentes olaj vagy más folyékony réteg |
A folyékony fázis egy része már nem egyenletesen emulgeálódik. |
Hígított emulzió |
Leülepedett részecskék vagy szilárd anyagok |
A szilárd anyagok elválasztását a cseppkrémezéstől külön kell vizsgálni. |
Folyékony rétegek akkor képződhetnek, ha a hatóanyag, az oldószerek és a formálószerek már nem kompatibilisek egymással a tárolási körülmények között. Egyensúlyuk ugyanolyan fontos, mint az emulgeálószer jelenléte. A vízben cseppek képzésére tervezett emulgeálószer nem tart automatikusan minden lehetséges koncentrátum összetételt homogénen.
A kristályoknak más magyarázata van. A klórpirifosz maga is kristályos anyag, bár EC-ben oldódik. Egy olyan oldószerrendszer, amely egy hőmérsékleten tartja a szükséges mennyiséget, hidegebb körülmények között kevesebbet tarthat. A szilárd anyag képződése ezután kémiai reakció nélkül is megtörténhet. Más készítmény-összetevők vagy szennyeződések is hozzájárulhatnak szilárd anyagokhoz, így azok azonosítása nem határozható meg fénykép alapján.
A A FAO klórpirifosz specifikációja külön tulajdonságként kezeli az alacsony hőmérsékletű elválasztást és a vízemulzió viselkedését. Ez a megkülönböztetés megmagyarázza, hogy a koncentrátum miért nézhet egyenletesen egy hőmérsékleten, de miért kell külön értékelést végezni a hűtőtárolás után. Egy hatóanyag olvadáspontja nem határozza meg a teljes EC tárolási határát.
Az összetétel változása egy másik lehetséges utat kínál. A víz bejutása, más anyagból származó maradékok vagy a nem megfelelő lezárás miatti oldószerveszteség megzavarhatja az eredeti egyensúlyt. A tartályok kompatibilitása is számít: a FAO tárolási útmutatója leírja a folyadékok károsodását és egyes peszticidtartályok belső korrózióját. Ezek vizsgálati lehetőségek, nem pedig annak bizonyítéka, hogy egy adott tétel vagy csomagolóanyag okozta a problémát.
A vizes hígítást követően az elválasztás a folyadékcseppek eloszlására és integritására vonatkozik. A krémesedés akkor következik be, amikor a gravitáció ezeket a cseppeket egy rétegbe koncentrálja, gyakran a felszín közelében. Az IUPAC definíciója lehetővé teszi a lefelé irányuló koncentrációt is, ha a relatív sűrűségek ezt az irányt eredményezik. A krémréteg tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cseppek szabad olajgá olvadtak össze.
Az összeolvadás akkor következik be, amikor a cseppek nagyobb cseppekké egyesülnek. A diszpergált cseppek egyesülésével külön olajfázis alakulhat ki. A krémesedés és az összeolvadás összefügg, de határozott változások: a koncentrált cseppek cseppek maradhatnak, míg az olajréteg az eredeti diszperzió elvesztését jelzi. A vizuális megfigyeléseknek inkább az aktuális réteget kell leírniuk, nem pedig minden változást 'rendezésnek' nevezni.
Az emulgeálószerek segítik a cseppek kialakulását, és lassítják az olyan folyamatokat, mint az aggregáció és az összeolvadás. Az emulgeáló rendszernek illeszkednie kell a hatóanyaghoz, az oldószerfázishoz és a hígítási feltételekhez. Az összetevők azonosságában vagy arányában bekövetkező változások megváltoztathatják a cseppek képződését és szétszóródását. Ez megmagyarázza, hogy a klórpirifosz-tartalom önmagában miért nem tudja biztosítani az emulzió stabilitását.
A hígítóvíz a rendszer része. Az oldott sók, a keménység, a pH és a lebegő anyagok a vízminőség különböző aspektusait írják le. Hatásuk a készítménytől függ; A keményebb víz nem okoz automatikusan minden sikertelen emulziót. A FAO EC specifikációja meghatározott szabványvizeket használ az összehasonlításhoz, így az eredmények jobban értelmezhetőek, mint az azonosítatlan vízkészlettel végzett megfigyelések.
A hőmérséklet és a hígítási koncentráció szintén befolyásolja azokat a körülményeket, amelyek között az emulgeálást értékeljük. Egy közvetlenül hígítás után és egy állás után végzett megfigyelés különböző kérdésekre válaszol. A tökéletlen kezdeti emulgeálást ezért meg kell különböztetni egy olyan keveréktől, amely kezdetben egységesnek tűnik, majd krémet vagy olajat fejleszt.
A szétválasztás önmagában nem bizonyítja, hogy a klórpirifosz lebomlott, vagy hogy egy termék hamisított. A fizikai instabilitás, a hatóanyag elvesztése és a helytelen azonosság különböző megállapítások. A kémiai lebomlás továbbra is lehetséges nem megfelelő körülmények között, de ehhez megfelelő analitikai bizonyítékra van szükség, nem pedig vizuális következtetésre.
A megjelenés és a hűtési megfigyelések a koncentrátumra vonatkoznak. Az emulgeálás, az emulzió stabilitása és az újraemulgeálás szabályozza a viselkedését vízzel hígítás után. Az azonosságvizsgálat és az aktív összetevő-vizsgálat a vegyi anyagot és annak mért tartalmát vizsgálja. Ha romlás gyanúja merül fel, az alkalmazandó releváns szennyeződés értékelése is külön kérdés. A fizikai vizsgálat nem helyettesítheti ezeket a kémiai méréseket.
A 2020. februári FAO 221/EC specifikáció a CIPAC MT 36.3-at idézi az emulziótesztekhez. A CIPAC 2026. januári módszer-összefoglalója a felülvizsgált MT 36.4-et ideiglenesként sorolja fel, és kijelenti, hogy az MT 36.3 továbbra is érvényes a meglévő specifikációkra. Ezért a vizsgálati jelentésekhez szükség van az alkalmazandó módszer verziójára és feltételeire; a különböző eljárások eredményeit nem szabad úgy összehasonlítani, mintha az eljárások azonosak lennének.
A FAO-specifikáció alkalmazhatósága szintén a dokumentumban leírt értékelt forrásokra és releváns termékekre korlátozódik. Nem minden szállító EC-jét tanúsítja. A Red Sun azonosítja klórpirifosz mint CAS 2921-88-2, és emulgeálható koncentrátumokat ír le készítménytípusai között. A rendellenes Red Sun tételre vonatkozó következtetés továbbra is az adott tétel tényleges termékspecifikációjától, a tárolási körülményektől és a laboratóriumi eredményektől függ.
A tejszerű vagy zavaros megjelenés normális lehet, mivel a cseppek szórják a fényt. Különböző krémtől, olajmentes rétegtől vagy üledéktől. A zavarosság jelenléte önmagában nem bizonyítja az emulzió stabilitását vagy instabilitását.
A TC a készítményben használt technikai anyag, míg az EC az oldószer- és készítményrendszerétől is függ. A magas műszaki anyagtartalmú vizsgálat nem állapítja meg a késztermék tárolási viselkedését vagy emulgeálási teljesítményét.
A leghasznosabb leírás azonosítja, hogy a változás az eredeti koncentrátumban vagy hígítás után következett be, és hogy a leválasztott anyag folyékony réteg, krém vagy szilárd anyag. Ezek a különbségek összekapcsolják a megfigyelést a megfelelő mechanizmussal, és megakadályozzák, hogy egy fizikai változás nem alátámasztott kémiai diagnózissá váljon.
Rendellenes Red Sun EC tétel esetén a szállítóval folytatott technikai megbeszélés összekapcsolhatja a tétel azonosítását, a tárolási előzményeket és a hígítási megfigyeléseket a megfelelő termékértékeléssel.
